Alapszíne élénk rókavörös, elülső szárnyának felső szegélyén három nagy, négyszögletes fekete folt van, köztük két sárga folt foglal helyet; az utolsó fekete folt és a fekete csúcstér között pedig egy fehér folt látható. A cu2 és az an2 ér között fejlett fekete folt van a sejt alatt, előtte pedig sárga, foltszerű térség; a szegélytéren fekete sáv húzódik végig, benne kék, kúp vagy kucsma alakú foltok sora, míg a szegélysávot két barna és két sárga vonal alkotja. Hátulsó szárnyának belső fele fekete, szőrzete sárgásbarna, kifelé sárgás szín határolja, majd az alapszín széles mezőjét a szegély feketével keretezett kék, kúpos foltjainak sora; a szegély „kapilláris” csíkja vörhenyes, a rojt sárga. Fonákján a szárnyak belső fele sötét fahéjszínű, előtte halványsárga (elülső szárny), a csúcstér barna, a szegélyfoltsor ibolyás vagy ólomszürke. A hátulsó szárny külső fele barnával márványozott, a szegélyfoltsor ólomszürke.
Változékonyság: az elülső szárnyakról hiányozhatnak a fekete pontok (ab. ichnusioides).
Védettség: természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Méret: 40-52 mm.
Repülési idő: első nemzedéke május-júliusban, a második július-szeptemberben, majd áttelelés után már akár februártól áprilisig repül.
Általános elterjedés: egész Eurázsia mérsékelt éghajlatú területén megtalálható.
Magyarországi elterjedés: hazánkban mindenütt előfordult egykor, még kertvárosokban is. Az állományok nagyságát vélhetően klimatikus tényezők, az elvándorlás és a parazitáltság együtt befolyásolja, olykor látványosan. Újabban az állománycsökkenés megállt és megint sok helyütt újra megfigyelhető.
A hernyó fekete vagy szürkésbarna, elmosódott sárga vagy zöld árnyalatú hát- és oldalvonalakkal, áltüskéi a hátán feketék, oldalt sárgák. Tápnövényein társasan él.
Tápnövény(ek): csalán-fajok (Urtica spp.).
